Felhasználónév: Jelszó:
Online:
0 tag
Vendégek:
1 olvasó

+ Fórum

Utolsó: 2011.02.27 15:18:17
Utolsó: 2010.04.05 14:51:10
Utolsó: 2010.02.19 15:43:07
Utolsó: 2010.02.19 15:41:56
Utolsó: 2010.01.29 17:04:11

+ Friss hozzászólások

Utolsó: 2014.02.24 09:50:02
Utolsó: 2014.02.24 09:48:07
Utolsó: 2014.02.24 09:45:32
Utolsó: 2011.01.22 19:29:51
Utolsó: 2010.08.03 11:57:28
Utolsó: 2010.08.03 11:55:54
Utolsó: 2010.05.13 00:14:56
Utolsó: 2010.04.21 20:40:06
Utolsó: 2010.04.15 20:38:38
Utolsó: 2010.04.12 19:06:04
Utolsó: 2009.11.17 18:05:25
Utolsó: 2009.10.29 21:05:42
Utolsó: 2009.10.14 19:42:07
Utolsó: 2009.10.14 00:52:01
Utolsó: 2009.09.25 23:08:15
Utolsó: 2009.09.07 20:48:27
Utolsó: 2009.09.03 07:36:48
Utolsó: 2009.08.27 04:57:04
Utolsó: 2009.08.26 02:11:01
Utolsó: 2009.08.25 00:46:05

+ Prototype



Az első, azaz valaminek a prototípusa. Mégis mintha ilyen játék már lett volna, igaz nem ezzel a címmel és nem ezzel a főszereplővel, de nagyon ismerős élmény önt el ha a ránézek.
 Igen, hát persze: Spiderman Web of Shadow, nézzük hát mivel nyújt többet az inFamous konkurenseként elnevezett Prototype!

 A történet mára már elcsépeltnek tűnhet: Amnéziád van, nem emlékszel semmire, az is lehet, hogy meghaltál vagy akár kísérleteztek Veled. A neved Alex Mercer, legalábbis ezt mondták Neked azok akik azt állítják, hogy a barátaid. Ki kell derítened az igazságot, vajon egy genetikai kísérlet áldozata vagy, vagy valami más?
Nos legyen elég ennyi a Hancock életútjára emlékeztető alapszituációból és nézzük mit kapunk fehéren feketén.

 A titkos labor ahol felébred az emberfeletti kepeségekkel rendelkező hős, csupán addig tartja fogva Alexet amíg, teljesen magához nem térve ki nem tör onnan. Ebben a lehetséges alternatív jövőben az Egyesült Állatok khm.. elnézést, szóval Államok vírustámadás áldozata, amit New York metróállomásán engedtek szabadjára. A lakosság folyamatosan megfertőződik, beindul a hadiállapot.
Az utcákon az emberek az őket öldöklő kegyetlen mutáns kreatúrák elől rohangálnak, más helyeken meg a hadsereg teljes fegyver arzénárjával, tankokkal és helikopterekkel ellenőrzik a területet. (Újfent a Web of Shadow-hoz hasonlító elemek.) És erőiket egyesítve törnek ránk majd a mutáns állatok.

Sztorit tekintve az indító videó a legjobb, fergeteges látvány tömény akció, ezek után a küldetések közt már csak többnyire visszaemlékezések és a női segítőtárssal való kommunikációé a szerep, s nem olyan változatos és fordulatos sztori, amire hónapok múltán is izgalommal gondolunk vissza. Érthetetlen, hogy ha az intró lehengerlő mért nem lehet ezt folytatni szépen, akciósan az átvezetőknél is, mint például Metal Gear Solid esetében. (Na jó nem leszek gonosz, egy életművet nehéz megismételni, de azért meg lehetne közelíteni, vagy valami hasonló igényekre törekedni.) Természetesen elvétve azért lesz egy két jobb jelenet, de igazából ha elnyomná ezeket az emberfia, akkor sem lenne ingerekben szegényebb annál aki végignézegette.

 Na mindegy, mivel a játékmenet kárpótol eme szegényesség miatt. Mindenki valóra válthatja gyermekkori álmát, ha az éppen az volt, hogy szuperhős lehessen. Itt aztán egybegyúrtak sokféle képességet. Nem is tagadták a készítők, hogy sok helyről vettek ötleteket. Javaslom ne is rágódjunk ezen, hiszen igazán egyedit készíteni manapság nagyon nehéz.
Ami a környezetet illeti a grafika igazán szemrevaló, bár érvényesül a valamit valamiért elv. (Említették, hogy tízezernyi fotót használtak fel, és a főbb helyszínek valóban felismerhetőek. A kekeckedők persze találhatnak eltéréseket.) A helyszín mindig külső terület lesz, épületbe nem jutunk be. (Még wc-re sem lesz szüksége, sokkal ocsmányabb dolgok heverésznek az utcán. Azért megnéznék végre egy főhőst akinek igenis lenne ilyen irányú szükséglete, leszámítva a Sims sorozatot.)

 Tehát a textúrákon megfigyelhető, hogy ha önmagában nézzük a területeket és a karaktereket akkor sajnos nem ez lesz a legszebb játék, bizonyos elnagyoltság jelen van ami leginkább talán azért vehető észre mert a fények sem a „legfényesebbek” a játékban. Hozzá kell tenni, hogy látványos számú karaktereket mozgat el egy deka reccenés nélkül, és ezek egyszerre autók, járókelők, rendőrök, démonok és maga a főszereplő aki a szélrózsa bármely irányába elmozdulhat szabadon.
Amikor az ember szalad a forgalommal szemben és fel le pattogva ugrál egyik autóról a másikra, majd hirtelen lendületből átugrik egy házra amin oldalt eliramodva a szembelévőre lövi ki magát olyan lendülettel, hogy egy magasugró világbajnok is belezavarodna, majd onnan felrohan a tetőre és még tovább ezeket vegyítve, majd lenézve szemléli a forgalmat mi törpényinek tűnik, akkor azt kell, hogy mondjam a játék tud valamit. (Igen itt is akadnak majd, hogy is mondjam.. kompromisszumok.)

 Ez csak az egyike volt annak a rengeteg eltérő szituációnak ami létrehozható, a megoldások többfélék lehetnek és pont ez a szép benne. A szabadság a kötelékektől mentes harc. Ti döntitek el, hogy saját testetek a fegyver és berontotok egy helységbe vagy álcázva magad besétáltok, esetleg beosontok vagy harci járműveket elorozva tesztek rendet. Persze ott ahol már folyó harc van az álca nem ér semmit.


 
Nyilvánvaló, hogy a lendületes folyamatos akcióra épít. A kompromisszumok tehát ennek fényében érthetőek, mindaddig míg nem jön majd olyan produktum ami ezt meghazudtolja. A grafikai elemekben a néha előforduló illeszkedési problémákon kívül zavaró lehet az egyforma autók sokasága, vagy a járókelők változatosságának hiánya. (Erre még visszatérünk.)
 A tett színhelye három nagyobb részből áll ezen belül, van a tiszta fertőzésmentes terület, van az állandó hadiállapot alatt álló, ahol a katonaság mindig készenlétben áll, de legveszélyesebb a harmadik a fertőzött körzet.

 A Spiderman-nál a kamerával voltak némi gondok itt csupán egy alkalommal van vele baj és az is csak egy minijáték, persze előfordul, hogy néha kapunk egy akkora maflást amibe szegény operatőr is belezavarodik de ez igazán elnézhető neki. Merthogy majd minijátékok is lesznek amiben aztán tapasztalati a pontokra lehet gyúrni, ezek aranyosak bár hosszabb távon beleesnek a monotonitás hibájába mint anno a más játékoknál. Ilyen például a Free Runing produkcióra emlékeztető mellékág, amiben zöld gömböket kell összeszedni időre.
Nos be kell valljam, itt olyan béna voltam, hogy nem is erőltettem, egyszerűen a kamera miatt úgy belezavarodtam, hogy nem volt kedvem bemagolni az utat.
Ám más a helyzet ott ahol ölni kell időre meghatározott létszámú ellenfelekből. A legjobb eredmény elérése sem lehetetlen, csak fejlődni kell hozzá.

 Szegény öcsipók pár könnyet elmorzsolna ha látná, hogy megszűnt a hálóhinta privilégiuma. Barátunk akárcsak a vicces arcú rovar, játszi könnyedséggel közlekedik a házfalakon, átugrik egy felhőkarcolóról a másikra és mindez meg sem kottyan neki. Superman legjobb tulajdonsága a levegőben való siklás is megadatott neki, igaz nem folyamatosan, hanem limitált ideig, de ha ügyesen kombináljuk a mozgást akkor a háztetők magasságában ránk vadászó helikopterek sem ellenfelek. Az animációkra tényleg nem lehet panasz, összetett és részletgazdag, igazán kidolgozott ahogy mászik, szalad a falakon mindezt a villám gyorsaságával. (Még jó, hogy nem találkozik csimpánzzal a történet folyamán, mert igen komoly személyiségi problémákat okozna szegény állat lelkivilágában.) Az épületeken minden irányba jól rohan, fel-le.
Hancock bácsi megint visszaköszön, amikor a talajt fogunk és egy kráter marad utánunk.(A jó modor és az etikett itt nem számít, a hangsúly az életbemaradáson van, ennek pedig borsos az ára. Legalábbis az utcán rohangáló embereknek, ugyanis kiválóan lehet belőlük pótolni a lefogyó életerőt.)
A mozgásrepertoár akár csak a népszerű hálóvetőnél leírni rengeteg. Legismerősebb elemek a testen való szörfözés és a csáppal való odasuhintás. Az is biztos, hogy a mozgásrepertoár leírása már önmagában egy irodalmi mű lehetne, és a kezdetleges hasonlóságok kezdenek majd eltűnni amint ennek nagyobb figyelmet szentelünk.

 A biológiai mutáció folyamán többféle alakot képes Alex felvenni, ennek köszönhetően küzdhetünk hatalmas pengével ami hasonlít a Devil May Cry-ben látott vágószerszámra, vagy a God of Warban feszítő Kratost idéző láncos fegyveres megoldás, vagy kemény bunkós végtagok, amik bár lassúak, de pár pofontól a legkeményebb tank is májkrémes doboz módjára repül a levegőbe.


 
Az első küldetés egyben egy bemutató abból ami a végére várható, itt még nem is tudatosul de minden jó képessége megvan karakterünknek, (Ahhoz, hogy szaladni tudj meg kell tanulnod járni.) ám ez olyan rövid ideig tart, hogy mire feleszmélnénk már indul is a sztori ahol jóval kevesebb speciális mozgással rendelkezünk.
A fő száll előrehaladtával folyamatos fejlődésre lesz alkalom, ezt ugyanis a tapasztalati pontokra támaszkodó upgrade rendszer fogja segíteni. Nem kell sok időt várni, hiszen pár óra elteltével már olyan szintre gyúrja magát kisbarátunk, hogy bármelyik Marvel szuperhőst lazán a megszégyenítené. Sajnos a feladatok változatossága nem adatott meg igazán. Bár a megoldások miatt lehet változtatni a kivitelezésen, többször kell ugyanolyan dolgokat végrahajtani.

 A választható fejlődés gazdag kínálata elég meggyőzően adja vissza, hogy szinte mindig lehet majd változatosan küzdeni csak tanuljátok is meg aztán, el lehet veszni bennük. Olyan rengeteg van, hogy nem is kell mindet kihasználni, de így legalább mindenki megtalálja a kedvére valót. Természetesen kiemelt elengedhetetlen dolgok lesznek, amit aztán ha nem veszel meg tényleg alulmaradsz, ám ha megvan akkor nincs ellenfeled.
Ilyenek például a nagyobb behemótokat elkapó tulajdonságok, vagy a tömeges sebzés.
Személyes észrevételem, hogy sokszor a Resident Evilben megismert Tyrent-re emlékeztető mozgásokat is meg lehet ismételni, a kedvencem a földbe csapás ami méterekkel arrébb földből kitörő fullánkos kart formájában inzultálja tömegesen a célszemélyeket nagyon gonosz és látványos darab!
A nagyobb szörnyek God of War-os kivégzésére is van lehetőség, ilyenkor aztán spriccel a vér. (A ketchup egész végig jelen van.) 

 Az ellenfelekből akad jócskán, többféle nagydarab rondaság, eleinte igencsak le tudják rendezni az ember fizimiskáját, de mint mondtam, fejlődni kell. Jó sokan rohannak ránk, nem kímélve minket. Ám ha elértétek a szintet akkor ügyes taktikával nincs ellenfél. 
A katonák inkább csak kényelmetlen kellemetlenkedők mintsem valódi veszélyforrások.
Egyedül az újfajta, sztoriszálon előrehaladva, felbukkanó mutánsok vertek le néha mint paraszt a fakarót. Aztán persze kinevettem magam, hiszen itt jön elő a lényeg, a taktika. Ha egy pillanatra is megfeledkezel róla akkor hamar te is csak egy piros plecsni leszel a betonon, de ha nem akkor te színezheted ki ilyenekkel a várost. 



 Vagy aztán a már említett levegőben siklás és a leginkább hiperugrásra emlékeztet előrevetülés. Ez különösen praktikus ha már unjátok a helikoptereket, hisz csak házon fel elugrás a bosszantó vas „szitakötő” irányába, siklás és ha még nem vagyunk elegendő távolságra „hiperugrás” ütés, és voala addig lehet ismételni míg a légkeverő lapátok a földbe nem szántanak. A másik ami még említést érdemel a védőpajzs ami szintén egy mutáns felvehető végtagforma ami védelmet nyújt pofon és társai valamint a lőfegyverek ellen. Nem is mondanék többet, hiszen leírhatatlan sok van, tényleg kimeritőek és ezen a téren csillagos ötös!

 A pusztakezes küzdelmen kívül, számos lőfegyver áll rendelkezésre, pisztoly, puska, géppisztoly rakétavető, de persze hamarosan ezekre sem lesz szükség, hiszen a fegyver Ti magatok lesztek. Vagy azok a gépjárművek amiket felkaptok és hozzávágtok az ellenfelekhez, vagy járműveikhez, ugyanezt lehet tenni az antihumánus program keretében az arra rohangáló civilekkel is.
Az elvegyülésre a testrabló tulajdonság tökéletes megoldást kínál. Alex nem olyan kifinomult módszerekkel dolgozik mint a laboratóriumokban, hanem elkapja a kiszemelt áldozatot ami egy járókelő, vagy katona és szépen kedvesen péppé veri az arcát. Ezek után az áldozat klónjaként lehet teperni a főhőssel, nekem nagyon tetszett, hogy a csajok közül is lehet választani. Megmosolyogtató, hogy mondjuk sétáltok egy kiscsaj képében a városban és hopp amott egy jobbnak ígérkező bige, odarohantok a mi kis drága bébi Alexünk és finom lelkű „nőként” lealázza női honfitársát az: Olyan akarok lenni mint Te felkiáltással. Sajnos elég idiótán nézett ki amint a plázacica Alex mozgásrepertoárjával rohan. Így aztán el is ment a kedvem a nőktől. (Persze csak a játékon belül, mielőtt valaki félreértené.)
Sajnáltam azt is, hogy a járókelőkre nem fordítottak több időt, hiszen e tulajdonság bár megvan, de mivel unalmas és kidolgozatlan egyforma emberkék mászkálnak, talán ha van hat-nyolc karaktermodell akik váltogatják egymást eltérő színű uniformisokban hamar rá is hagytam.

 Ha egy kommandós az áldozat, akkor a katoni terepeken feltűnés nélkül mászkálhattok, de van egy diagramma a ami a gyanússágot mutatja, ezt ajánlott figyelni ugyanis le lehet bukni.
Ha ez megtörténik két lehetőség van, a menekülés vagy a harc. Nekem egyszer sikerült, de többször sem. Lebuktam: menekültem ki a bázisból, át a korláton beugortam a várost körülvevő tengerre emlékeztető vízrengetegbe, amikor elmerültem abban a pillanatban alakot váltottam és amikor visszakerültem a partra abban a pillanatban megszűnt az üldözés. (Alex nem tud úszni, amint belestek a program automatikusan visszadob a partra életcsökkenés nélkül.) Utána direkt rámentem erre, és nem sikerült, de tény, hogy lesznek ilyen és ehhez hasonló ritkán megcsinálható megoldások, csak időben kapcsolni kell. De mint lehetőség sokáig ez sem lesz jelentős, inkább csak szórakoztató, bár egyszer-kétszer a fő feladatban lesznek ilyen küldetések ám ennyiben ki is merül. Ekkor jön elő egy újabb momentum ami a kivitelezés szegényességére utal, a főbb karakterek például a katonai bázison akinek a géntérképét a sajátunkba kell olvasztani, egyformák. Szemüveges „Duke Nukemek” egy idő után már csípték a szememet. Ahogy haladunk előre lesznek a radaron felbukkanó, mert hogy az is van ám, vörös fejikonok, amik embereket jelölnek, ezek azok akik Alex múltjához köthetőek, eliminálásuk után emlékképeket szemlélhetünk meg. Sajnos ezek az emberek sem egyediek.


 
 A gépjárműveket nem lehet használni, de a katonai hadigépeket már igen.
Emberünk ugyanis képes lesz az őt üldöző járműveket irányítása alá venni oly módon, hogy a tudást egy gyorstalpaló tanfolyam keretében megszerzi. Mégpedig az eljárás ugyanaz mint a génlopásnál, csak a megfelelő tisztet kell elkapni hozzá. Ezek után választhatunk, hogy álló tankot vagy már használatban lévőt akarunk, ez utóbbit egy gombnyomogatós minijáték keretében kell feltörni.
A tanknak igazán ellenálló, szó szerint vasalja az autókat, és darálja az ellenfeleket, de a helikopterek képesek pillanatok alatt lerendezni, tehát nem árt vele is állandóan mozgásban lenni.

 Összegezve az egészet láthatjuk, hogy egy formabontó megoldásokat tartalmazó játék lett a végeredmény, ahol a lehetőségek széles tárháza van arra hogy mindenki kedve szerint az ellenfeleket dádázza. Hatalmas szabadságérzete eleinte kecsegtető, de hamar monoton önismétlő tevékenységek elvehetik a kedvet. Ha történeti szempontból nem is akarunk belekötni, ez az A-ból juss el B-pontba és közben maradj életben, zúzd le azokat akiket utálsz harc sajnos nagyon lassan halad előre. A monotonitás tehát jelen van, mind a harcban, mind a küldetésekben és a látszólagos szabadságban is. Talán a multiplatformossága miatt a grafikai sem a legszebb.
Folyamatos mozgásban szép, részleteiben kevésbé. Mégis valamiért megragadó.



 Megmosolyogtató jeleneteket lehet produkálni, gondolok itt arra, hogy rohanunk a tömegben ezerrel, majd megragadjuk egyik járókelőt kedvesen az arcánál és felrohanva vele a felhőkarcoló tetejére, hogy ott arcon tapossuk és már az ő külsejével feszítünk.
Talán az a legjobb gondolatmenet, ha egy kedvenc ételedhez hasonlítjátok, ha megveszel belőle rengeteget és naponta eszel belőle egy keveset akkor igazán élvezni fogod, de ha az egészet egy ültő helyedben akarjátok lenyomni akkor elmehet tőle a kedvetek. Az idő miatt talán, de nem lehet benne multizni, viszont ott biztos lenne egy–két izgalmas csata. A fejlesztők a single játékmódra akartak rágyúrni, fent olvashattátok, hogy sikerült. Attól viszont nem zárkóztak el, hogy esetlegesen a jövőben nem lehet majd letölteni hozzá ezt az opciót.

 A Prototype egyáltalán nem rossz játék, igazából nagyon is jó. Ám ennek a stílusnak is megvannak azok az elemei amiken még lehet és kell fejleszteni, ez a program nem férc munka, csak sajnos még nem tökéletes.
Hibáival együtt lehet szeretni, érdemes végigjátszani. Az persze más kérdés, hogy ezt vagy az inFamoust (Nagyban hasonlít rá, mégis ott inkább a sci-fi világ itt meg a horror stílus van jelen.) érdemesebb megvenni.

 A játékteszt nem jöhetett volna létre, ha nem bocsátja a rendelkezésünkre a tesztpéldányt a BSC, köszönjük neki a játékverzum és játékosok nevében, akik ezután könnyebben tudnak dönteni arról, hogy érdemes  e beruházni rá. 

De ezt már Nektek kell eldönteni.
 

78%
Grafika:
Kezelhetőség:
Szavatosság:
Hang:
Játékélmény:

+ Hozzászólások


Hozzászólás írásához be kell jelentkezned!

[4] Ozzz
2009.07.31. 16:12:38
Megérkezett a játék, most fogom csak kipróbálni, éppen másolom HDD-re, aztán meglátjuk :)

[3] maccc
2009.07.30. 21:20:25
Élvezetes játék, de 7-8 pontnál semmiképp sem ér többet.

[2] Veli
2009.07.30. 12:44:05
szerintem is kicsit alacsony az értékelés én élveztem vele játszani még most ígyis játszok vele hogy lepörgettem tökjó tombolni :D

[1] Ozzz
2009.07.28. 20:07:46
Én a néhol elég alacsony értékelés ellenére beszerzem, ha minden igaz valamelyik kis zöld ruhás postás bácsi már pakolja is a zsákjába.
Bár remélem csalódnom nem kell benne... a tesztet viszont köszönjük :)
‹‹ elöző 1 következő ››

+ Keresés az oldalon

+ Cikkek, játéktesztek

SZERKESZTHETŐ!
SZERKESZTHETŐ!
Szerkeszd Te is a JátékVerzumot!
Csatlakozz a JátékVerzum szerkesztőségéhez! Itt a lehetőség, hogy belépj a csapatba, hisz most keresünk három alkalmas hírszerkesztőt!
Duke Nukem Forever – Örökkön örökké!
Duke Nukemet talán mindenki ismeri. Én elsőként playstation egyen találkoztam vele abban a TPS formában megjelent játékban ami a Time to Kill alcímre hallgat.
Transformers: Revenge of the Fallen (PSP)
Valószínűleg mindenki tudja, hogy mire gondolok, amikor azt mondom, hogy Transformers.
Prototype
Az első, azaz valaminek a prototípusa. Mégis mintha ilyen játék már lett volna, igaz nem ezzel a címmel és nem ezzel a főszereplővel, de nagyon ismerős élmény önt el ha a ránézek.

+ Itt járt felhasználók

Hírek   |   Játéktesztek   |   Fórum   |   Felhasználók
Copyright © 2009 FIBIT Global Marketing Kft. Minden jog fenntartva